Horgászat

Jó kapás

De talán nem is olyan bonyolult feladat az etetőanyagok elkészítése és ízesítése ha egy kicsit körülnézünk magunk körül. Elsősorban a konyhában, mert olyan mindenki körül van. Mi is fűszerekkel ízesítjük az ételeinket, azok ízét, illatát veszi át a hús, a krumpli... Miért ne ízesíthetnénk ezzel a halak eledelét?

Fűszerek alkalmazásánál két dologra kell figyelni:

• Magunknak sem szeretjük túlfűszerezni az ételt
• A fűszerek sem keverhetőek össze-vissza, van olyan kombináció ami inkább riasztó, mint vonzó

A fűszereket a lehető legfinomabbra őrölve szárazon keverjük az etetőanyaghoz, néhány nappal a horgászat előtt, hogy legyen ideje összeérni az etetőnek mire a eljön a horgászat ideje. Az alapetető állhat száraz kukorica vagy búzadarából, lisztből, szárított kenyérből, zsemlemorzsából, kekszekből... Ki mit talál otthon, vagy mihez jut hozzá viszonylag olcsón.

Ízesítők:

Vegyük sorra az alapízeket!

Az édes, gyümölcsös: Legegyszerűbb és sokak által használt a cukor vagy vaníliás-cukor. Nem hiszem, hogy lenne olyan horgász, aki saját etetőt használna, de ezt még nem próbálta. De ne ragadjunk le az alapoknál, hiszen az édes az legtöbbször lehet gyümölcsös is! Sőt, tavasszal talán az édes-gyümölcsnek nincs is párja! Rendben, de hogy keverjük hozzá a gyümölcsöt? A legegyszerűbb az, ha a spájzban találunk szörpöt. Ezt egyszerűen az etetőanyag nedvesítése előtt  hozzákeverjük a vízhez és ezzel keverjük be az etetőt. Hasonlóképp fog működni, mint a folyékony ízesítők, de hatékonyabb és bárhol - még a legeldugottabb falucskában is - beszerezhető. Használatakor azt vegyük figyelembe, hogy az etetőnek be kell szívnia magába, ezért hagyjuk pihenni az így elkészített etetőanyagot. Szörpökből használhatunk minden ízt, de próbáljunk arra törekedni, hogy a szörpnek az ízén kívül az illata is jó legyen!

Nézzük a sós, pörkölt ízeket: Amint ki is emeltem, a sós ízekhez egy kevés sót adhatunk. Azonban nagyon vigyázzunk a só adagolásával; mi is kerüljük a túl sós ízeket. A sós ízt néhány halfaj kerüli, de például a keszegfélék kifejezetten kedvelik a gyengén sós, pörkölt magvak ízét. A haverom pörkölt mogyorót vásárolt és azt darálta meg és keverte a kukoricadara-zsemlemorzsa keverékhez. Pirított kölest is, az nagyon jó illatot adott ki magából. A keverékre jellemzően a keszegek és bodorkák jöttek. De sokan használnak darált tyúk- vagy nyúltápot, ami a nyári büdösebb illatanyagot biztosíthatja. De vérlisztet beszerezhetünk a hentesnél, vágóhídon is, ami egyes vélemények szerint a nagy pontyokra van szelekciós hatással. De piríthatunk napraforgót, kölest, bármilyen ehető magot. A jó illatú anyagok lesznek a jobb csalogatók.

Savanyú: Általam nem használt ízesítés, de hallottam már citromos ízű etetőanyagról, amit citromlével lehet utánozni, illetve el tudom képzelni, hogy a kovászos uborka leve is vonzó lehet a növényevőknek, pl pontynak, amúrnak...

De ne feledkezzünk el az alapfűszerekről sem! Talán mindenki hallott már a paprikás kenyérről, ami nemcsak csaliként fogós, hanem etetőként is. Főleg keményre gyúrva, rögtön a vízfenékre süllyed.

A végső íznek csak a képzeletünk szab határt. A boltokban számos ízesítőt kaphatunk, pl. kolbászost. Ehhez nagyon hasonló, ha egyszerűen csak az előző napi csirkepörkölt szaftját magunkkal visszük esetleg egy kis őrölt köménymaggal tovább fűszerezzük. Ha aszalt szilvásat szeretnénk csinálni, veszünk szilvaszörpöt és teszünk az etetőbe egy kis fahéjat. Egy dolgot ne feledjünk, ami számunkra jó az jó lehet a halaknak is, csak arra kell figyelni, hogy a vízben ázva az illat és ízanyagok egyszerre oldódjanak.

Jó kevergetést!